ÖKÉ! ÖKOLÓGIA ÉRTHETŐEN - A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont podcastja

Az élőlények állítólag “földön-vízben-levegőben” élnek. Ez nemcsak hogy elcsépelt közhely, de ráadásul roppant félrevezető is egyben. Hiszen a legtöbb élőlény nem e három közegben, hanem más élőlények testében, esetleg éppen az emberek testében él.

Egy részük mutualista partnerként él bennünk, támogatva hosszú és egészséges életünket, más részük csak enyhén károsít és szinte tünetmentes, megint más részük közvetlenül az életünkre tör. Több régi, híres, nagy tudós...

Tízlábú rákok, akik ránk rúgják a valóságot

Az adásban bemutatjuk, hogy a tízlábú rákok (Crustaces, Decapoda) miért is tartoznak a legellentmondásosabb állatcsoportok közé.

Ennek oka, hogy napjainkban legtöbbször két kontextusban találkozunk tízlábú rákfajokkal. Egyrészt azért, mert az összes őshonos faj – nem csak hazánkban, de szerte a nagyvilágban – veszélyeztetett, és emiatt számos természetvédelmi program keretében próbálják a hazai fajok megmaradt állományait megőrizni Ázsiában, Európában, Madagaszkáron, Ta...

Tündérkutak, apró vízforrások az erdei állatoknak nagy szárazságban is

A podcastban fény derül arra, miért egyedülálló fákhoz kötődő mikroélőhelyek a dendrotelmák, vonzóbb nevükön tündérkutak.

Ezek a kis időszakos víztestek különleges élőlényközösségeket tarthatnak fenn, a rendszeres kiszáradás és gyakran kifejezetten alacsony oldott oxigéntartalom ellenére számos specialista faj (többnyire rovarok) kötődik hozzájuk egyedfejlődésük legalább egy szakaszában, két fokozottan védett mohafaj...

Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen van. Miben rejlik ennek az állatnak az igazi misztikuma és a darvak miért fontosak a gyepek számára? Hogyan használható fel a darvak kutatása a klímaváltozás előrejelzésé...

Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető.

Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt és energiát igényel.

A beszélgetés során szóba kerül, hogy a jelenlegi tudásunk alapján az azonos nemű állatok és emberek közötti szexuális vonzódás és kapcsolat m...

A vándormadarak titkos küldetése

A természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk.

A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan segíthetnek a biodiverzitás megőrzésében. A madárürülék, amelyet sokan csak kellemetlenségnek tartanak, valójában egy apró ökológiai csomag - tele élettel...

„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)

Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mező...

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet.

Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és B...

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.

A podcast résztvevői:

Földvári Gábor...

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?

A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitű...

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyamatok megismerésének lehetséges modellrendszereit tanulmányozzák tenyésztéses, mikroszkópos, molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek ötvözésével. A podcast-ben a kutatócsoport vezetőjé...

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000...

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológi...

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen...

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell őket vizsgálni, hogy segítenek minket abban, hogy értékelhessük egy víz ökológiai állapotát. Be...

A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőhelyeket. A podcast adásban a magökológiáról és a téma természetvédelmi jelentőségéről beszélgetünk, és b...

Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is kiemelkedően fontosak. Éppen ezért foglalkozik velük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban egy egész kutatócsoport, sőt, több ezer önkéntes az or...

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? Milyen háttérvizsgálatokkal tud hozzájárulni ezekhez a társadalmi elvárásokhoz az erdőökológus kutató? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ódor Péter erdőökológussal, a H...

Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tulajdonképpen a teljes hazai Duna-szakaszon észlelték-e kérészek rajzását Bajától a Szigetközig, sőt a III. Nemzetközi Duna-expedíció (JDS3, 2013) kutató...

Miért van szükség helyreállításra? Miért kell és hogyan lehet ezt kutatni? Mik az esélyeink a klímaváltozás mellett? Lehet-e csökkenteni helyreállítással az inváziós fajok kockázatát? Mi tehet az egyén, mit a döntéshozó? Ilyen és hasonló kérdések mellett beszélgetünk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjában folyó kutatásokról.

A podcast résztvevői:

Dr. Halassy Melinda PhD, a Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádá